Balog Zoltán szerint a világ

Tegnap délelőtt az oktatási államtitkár, délután pedig Balog Zoltán miniszter kijelentései miatt facepalmozott a fél ország.

Míg előbbi arról beszélt teljesen komoly arccal, hogy "növekedett a tanári pálya attraktivitása", utóbbi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) budapesti ülésén mondott néhány furcsaságot. Az egészségügyi rendszer kapcsán leginkább egy bizonyos "küszöböt" emlegetett a miniszter, amiben a szegények, de főleg a romák "eltérő életmódjuk" miatt folyton felbuknak. Így aztán először őket kellene megtanítani, hogyan jussanak túl a küszöbön.

Magyarról magyarra fordítva és némileg sarkítva mindez körülbelül annyit jelenthet, hogy a szegények és főleg a romák nem fizetnek egészségügyi hozzájárulást, és ezért van csődközelben az egészségügy. Illetve a sorok között olvasva, még az is felsejlik, hogy amíg a szegények 'így viselkednek' addig az államnak nem igazán van 'kedve' ahhoz, hogy pénzt toljon a rendszerbe. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy nem is tol, vagy csak alig. Elvégre akinek van pénze, az már úgyis régtől az állami egészségügytől távol, magánorvosoknál keresi a gyógyulást. A többieknek pedig jó lesz a nem kissé lepukkant ellátás is, amit adott esetben az állami intézményekben kaphatnak majd?

Nem az egyetlen, hanem csak az egyik legnagyobb probléma ezzel a 'hozzáállással' az, hogy ha valakinek, bárkinek komolyabb egészségügyi problémája adódik, mégiscsak kénytelen állami intézménybe vonulni. Noha a nők többsége például már eljutott addig, hogy  ha fogcsikorgatva is, de inkább megfizeti a privát nőgyógyászt, azért a magánklinika ma még csak egy eléggé szűk réteg számára elérhető. Viszont CT-re és miegymásra a legtöbb magánrendelőből is többnyire az állami ellátásba visz az út, de nyilván nem kell a kígyózó sor végére beállni, mint az 'államisoknak'.

Balog Zoltán szerint Magyarország már rájött arra, hogy a jóléti állam "veszélyes". Itt a rutinos állampolgár már sejti, de inkább tudja, hogy a kormány a jóléti államtól is meg fog minket védeni. (Szerintem ez már folyamatban van és jól halad.) Az államtitkár nem árul zsákbamacskát, azt is megosztja velünk és mindenkivel, hogy mi is a probléma a jóléti állammal. Balog szerint az, hogy abban mindenki a saját érdekeit nézi. Ezt viszont eddig nem tudtuk, legalábbis nem pontosan így.

Ha az iskolában nem vertek át annakidején, akkor a jóléti állam alapvetően nem arról szól, hogy mindenki csak a saját érdekeit nézi, hanem arról, hogy az állam nézi mindenki érdekét, és próbál alapszinten mindenkiről gondoskodni a különböző címen járó juttatásokkal. Így aztán a jóléti államnak nem annyira "veszélyei", hanem esetlegesen hátulütői lehetnek, amennyiben az állampolgárok úgymond túlzottan elkényelmesednek és kizárólag az államtól várják a napi betevő biztosítását. Már akinek az alapszint elegendő.

Balog Zoltán a jóléti helyett a munkaalapú társadalomban látja a megoldást, ahol többet kell majd dolgozni ahhoz, hogy ugyanilyen színvonalon éljünk. 

Az ország nagyobbik fele pedig éppenhogy ebben látja a veszélyt, és folyton "sivalkodik-sipákol", mert amíg az ország a munkaalapú társadalom felé siet, a Fekete-tengertől nyugatra fekvő országok mindegyike éppen hogy szembeszáguld velünk a sztrádán a tudásalapú társadalom felé igyekezve.

A tudásalapú társadalom felé, ahol például mindössze 14 ember végzi el azt a munkát, amelyhez korábban 1000 alkalmazottra volt szükség. De Ausztriáig sem kell elmenni, hiszen ma már Magyarországon sem boldogul egy betanított lakatos a kazángyárban, ha legalább a számítógépkezelés alapjait nem magolja be.

Minden jel arra mutat, hogy a munkaalapú társadalom egy zsákutca, csak Magyarországon valaki -valamiért 'egyirányú út'-as táblát rakott ki a 'zsákutcás' helyett. Vicces kedvében lehetett.